Mindenki számára lehetnek olyan rövidítések, kifejezések a biztosítási feltételekben vagy egy esetleges közlekedési baleset utáni kárügyintézés során, ami teljesen nem egyértelmű. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár fogalmat, mellyel jó ha ha tisztában van!

1. Aktív kárrendezés: Káresemény bekövetkeztekor a balesetet szenvedő vétlen károsult fél nem a károkozó kötelező biztosítójánál intézi gépkocsija kárrendezését, hanem ezt saját kötelező biztosítását kezelő biztosítójánál jelenti be. A kár rendezését követően a két biztosítótársaság számol el egymással. A szolgáltatást nem minden biztosítónál lehet igénybe venni! Jelenleg „döcögősen” működik.
2. AUDATEX: Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.
3. Avulás: A vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése. Mértékét százalékban határozzák meg. 
   Megj.: A magyar biztosítók és kárrendezési megbízottak az avultatást sok esetben túlzott mértékben és indokolatlanul alkalmazzák. Az avultatás gyakorlatáról további információkat olvashat.
4. Biztosítási kötvény: A biztosítási ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazolja. Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. 
5. Bonus: Díjkedvezmény, mellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco biztosítás) vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás). A kötelező biztosításnál egy balesetmentes (kármentes) év elteltével egy bónusz osztályt lép a biztosított. Jelenleg 10 bónusz osztály érhető el.
6. Eurotax: Használtautó értékelő program, mely országos piacmegfigyelésen és az adatok napi rendszerezésén alapuló adatbázist tartalmaz havi frissítéssel.
7. Fedezetlenségi díj: Aki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjfizetését elmulasztja, jelentős összegű fedezetlenségi díjat kell fizetnie. 
8. Kártalanítási számla: A kártalanítási számla egy elkülönített pénzalap, melyet a biztosítók a kötelező biztosítást rendesen fizető ügyfelek díjaiból fizetik be, hozzák létre. A kártalanítási számlát a MABISZ kezeli. Ebből a pénzalapból fizeti ki a nem biztosított gépjárművek (ismert üzembentartó) által okozott károkat, egyes esetekben (pl.: súlyos személyi sérüléssel járó vagy halálos közlekedési baleset) az ismeretlen üzembentartó által okozott károkat is. A kötelező biztosítás nélküli károkozás esetén a MABISZ él a regressz jogával.
9. Kártérítési igény érvényesítése: A vétlen károsult kártérítési igényével a károkozó gépjármű üzembentartójának kötelező-felelősségbiztosítójához, vagy (a MABISZ Kártalanítási Számlához, vagy (külföldi károkozó esetén) annak magyar kárrendezési megbízottjához, vagy közvetlenül a külföldi károkozó biztosítójához fordulhat. Külföldi vétlen baleset esetén célszerű baleseti kártérítési igények összeállításában jártas kárrendezési szakember bevonásával – a magyar kárrendezési megbízottat kihagyva – a külföldi biztosítótól kérni a kártérítést!
10. Kártörténeti igazolás: Ez alapján határozzák meg a díjbesorolást a biztosító, ha korábban a szerződő rendelkezett KGFB szerződéssel. A kártörténeti igazolás beszerzése már nem az ügyfél feladata.
11. Kötelező gépjármű felelősség-biztosítás: Rövid nevén kgfb, melyt a 2009. évi LXII. törvény szabályoz részletesen. A kgfb törvény célja, hogy a károsultak érdekeinek fokozott védelme mellett megfelelő mértékű baleseti kártérítést kapjanak.
12. MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége Célkitűzése: A magyar biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme. Emellett a szövetség feladatának tekinti a kármegelőzés, oktatás, biztosítási csalások elleni védekezés koordinálását és oktatását. A MABISZ kezeli az u.n. Kártalanítási számlát és ő (is) tud információt adni, hogy külföldi károkozó esetén hol kell bejelenteni a kárt, ki a magyarországi kárrendezési megbízott..
13. Malus: Biztosítási pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a biztosítási időszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő biztosítási időszak díjait növeli. A biztosítók időközben bevezették a károkozói pótdíjat is, mellyel a károkozó éves biztosítási díja akár többszöröse is lehet egy kármentes (bonus-os) szerződésnek.
14. Gyorsított kárrendezés: Javítási és alkatrész számla nélküli kárrendezési eljárás. A biztosító kárszakértője alacsony munkadíjjal és ÁFA nélkül kiszámolja a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a biztosító a károsult részére egyezséggel kifizeti. A gyorsított kárrendezés a károsultra nézve sok esetben nem előnyös.
15. Kárbejelentés: A károsult 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítója felé a kárt, míg a károkozónak erre csupán 5 napja van.
16. Regressz: A biztosító vagy a MABISZ által kifizetett kártérítési összeg jogszabályon, vagy a biztosítási feltételben (pl.: kgfb törvény, casco, lakásbiztosítás feltételei stb..) alapuló visszakövetelési joga.
17. Rendszám egyezmény: A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett, a biztosítás igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják. (Figyelem! Az egyezmény alapján nem elegendő a „H” betűt tartalmazó rendszám, külön országjel matricával („H”) kell a gépjárművet ellátni!)
18. Totálkár: A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. A kárrendezés során – az ügyfél és a biztosító között – előfordulnak viták, hogy a totálkárra kifizetett kártérítés nem elegendő a vagyontárgy pótlására és a következménykárok enyhítésére.
19. Türelmi idő: Szaknyelven Respíró. Ez az az időszak, amikor a biztosító kockázatviselése még díjfizetés nélkül is fennáll. Ha ezen időszak alatt keletkezik kár, azt kifizeti a biztosító. A türelmi időt minden biztosítási feltétel tartalmazza! A kötelező biztosítás díjfizetésének türelmi ideje 60 nap. A 61. naptól már nincs biztosítási védelem, a kötelező biztosítás nélküli károkozás súlyos problémákat okozhat.
20. Üzembentartó: A gépjármű forgalmi engedélyébe (okiratába) bejegyzett üzemben tartó magán, vagy jogi személy. Az üzembentartó kötelessége többek közt a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése és a KGFB folyamatos díjfizetése is. Bejegyzés hiányában a jármű tulajdonosa az üzembentartó.